Pogátsa Zoltán szerint nehéz dilemmába kerül bárki, aki Magyarországon kormányoz. A közgazdász szerint a luxusadó felvetése jó ötlet. Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Debreceni Televíziónak azt mondta, hogy a kormány - elősegítendő a foglalkoztatás bővítését - a munkát terhelő adókat folyamatosan csökkenti, a következő lépésben pedig a járulékokat szeretné mérsékelni.
A számla olyan bizonylat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki. Megjelenési formája lehet papír vagy elektronikus alapú. Tartalmazza a vevő és szállító azonosítására szolgáló adatokat (pl. név, cím, adószám), a teljesítésre vonatkozó adatokat (áru vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, értéke), illetve a kifizetéssel kapcsolatos adatokat (fizetési mód, esedékesség, bankszámla). A számvitelre illetve az adózásra vonatkozó jogszabályok előírják azokat a formai és tartalmi követelményeket, amelyeket a bizonylatnak teljesítenie kell.
A vállalkozás alapításához szükséges költségek nem magasak, a fizetendő illeték egy vállalkozói igazolvány kiadásáért 10.000.- forint, amit még kötelező beszerezni az erkölcsi bizonyítvány, ennek a költsége 2.000.- forint.
A kormány által meghirdetett új adók: a banki műveletek megadóztatása, a sárgacsekk-adó , az új biztosítási adó, a telefonadó mindannyiunk zsebéből kivesz majd havonta pár ezer forintot, hogy pontosan mennyit, az egyéni szokásainktól függ.
Mit jelent a munkába járás?
Napi munkába járásnak tekintendő a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.
A sikeres vállalkozás velejárója, hogy az értékesített termékekről, szolgáltatásokról „áfás számlát” kell kiállítani. A számlára vonatkozó alapvető szabályokat az Általános forgalmi adóról szóló törvény és a Számvitelről szóló törvény határozza meg. Mint általában minden törvény, ez is sokszor nehezen értelmezhető az átlagemberek számára.
2012. január 1-jétől lényegesen változtak a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására vonatkozó törvényi előírások. Az előzőekben említett időponttól a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan, hanem – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C. – 24/E. §-aiban rögzített – ún. adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.
A tervezetet várhatóan még a tavaszi ülésszak folyamán el szeretnék fogadtatni a kormánnyal és a parlamenttel, hiszen több rendelkezése már idén szeptembertől hatályos lenne. A csomag egyebek mellett eltörölné a végkielégítések 98 százalékos különadóját, és több lehetőséget kínál a bankadó csökkentésére is.
Amennyiben a szakmai továbbképzésen való részvételi díj nem tartalmazza a vendéglátás költségeit, akkor az ezen eseményt szervező kifizető által nyújtott juttatás reprezentációnak minősül.
Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra az elektronikus számlázás legyen a legnépszerűbb számlázási forma az egész kontinensen. Az Európai Bizottság 2010. decemberi adatai szerint az európai vállalatok számlaforgalmuknak mindössze 5 százalékát bonyolítják elektronikus úton.
Egy kft. bejegyzéséért márciustól 15 ezer helyett 50 ezer forintot kell fizetni. Csődeljárást már csak az adós kezdeményezhet maga ellen, a hitelezője nem; az eljárásban kötelező lesz a jogi képviselet. Az egyórás cégalapításnak vége, írja a Napi Gazdaság.
Még nem dőlt el, ki és milyen adót fizessen a pénzügyi műveletek után, pedig a kormánynak csak másfél hónapja van a törvény elfogadására. Még nem dőlt el, ki és milyen adót fizessen a pénzügyi műveletek után, úgy tudjuk, a politikai döntés még nem született meg erről. A közelmúltban publikált Széll Kálmán Terv 2.0-ból elég egyértelműen az derül ki, hogy az adót a vállalatok és az állampolgárok fizetik.
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb jogszabályok úgy módosuljanak, hogy a vállalatok a továbbiakban nem írhatnák le az innovációs járulékból a kutatás-fejlesztés (K+F) költségeit.
Néhány éven belül a régi villanyórákat intelligens mérők válthatják fel, az átalánydíjak helyett tarifarendszer jöhet, naprakészen látni fogjuk, hány forintnál jár a villanyszámlánk. Az okos mérés bevezetése ösztönözheti a tudatos energiafelhasználást, és kiegyensúlyozottabbá teheti a magyar energiarendszert. De a kiépítése kétszázmilliárd forintba is kerülhet.
Rekordot döntött az új cégek alapítása januárban az építőiparban az Opten céginformatikai szolgáltató adatai alapján. Egyetlen hónap leforgása alatt 817 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság, ez 44 százalékkal magasabb a tavalyi 500 darabos havi átlagnál.
Érdemi eredmény nélkül ért véget a telekomcégek és a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseinek pénteki egyeztetése, tudta meg az Index. Egy forrásunk szerint „lényegében egyetlen kérdésben sem közeledtek az álláspontok”.
Az elektronikus vásárlásokkal kapcsolatos bizonylatokról adott ki tájékoztatót az APEH. Az elektronikus vásárlások kapcsán az alábbi esetek különíthetők el: 1,Az eladó szolgáltatását, termékét elektronikus úton lehet megrendelni, megvásárolni (akár igénybe venni), az eladó belföldi és alanya a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (a továbbiakban: Szt.)
Elkezdődött a fordított adózás mezőgazdasági bevezetését célzó előterjesztés társadalmi vitája - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Szakértők szerint további fehérítő intézkedésekre is szükség van.
Februárban 3321 cégnél kezdődött végelszámolás, 47 százalékkal többnél mint 2011 azonos időszakában, az idei februári adat egyben történelmi csúcsnak számít, hiszen csaknem 50 százalékkal haladja meg az eddigi rekordot adó 2011 márciusi értéket, és mintegy két és félszerese a két évvel ezelőtti februári végelszámolási adatnak, közölte az Opten céginformációs szolgáltató pénteken.
